Mesélhetnék arról, hogy mi van velem
Hogy folyton fáradt vagyok, sokszor fáj a fejem
Túl kevésnek érzem mások mellett már önmagam
Pedig körülöttem lassan már mindenki ugyanolyan
 
De én tudod inkább nem beszélek róla
Ez jobb, ha csak az én szívemet nyomja
Így is tele vagyok régi sebhelyekkel
De továbblépek, és talán majd egyszer

Minden ugyanúgy lesz, mint
Amikor még régen kint
Játszottunk, és nem számított
Hogy ami nem öl meg, az fájni fog

Elmesélhetném, hogy mennyit erőlködtem
Hogy ne csak a rossz oldalam lássam a tükörben
Mikor csak azt kaptam, hogy én miben hibáztam
Ha szembejöttek velem, én inkább félreálltam

Senki nem értette meg, hogy mire vágytam
Amikor fáztam

Mikor a takaró alól lógott ki a lábam
Ha nem érdemlem meg, akkor én miért ezt kaptam

De én tudod inkább nem beszélek róla
Ez jobb, ha mások szívét már nem nyomja
Így is tele vagyok régi sebhelyekkel
De továbblépek, és talán majd egyszer

Minden ugyanúgy lesz, mint
Amikor még régen kint
Játszottunk, és nem számított
Hogy ami nem öl meg, az fájni fog

Lehet azt hiszed, hogy mindent tudsz már rólam
Pedig a rímek mögött általában gond van
Minden szóval tőrt forgattam önmagamban
Amíg a bánatomból felépült egy dallam

 

Most már tudod, ezért nem beszélek róla
Ez jobb, ha csak az én szívemet nyomja
Így is tele vagyok régi sebhelyekkel
De továbbléptem

Egyszer minden ugyanúgy lesz, mint
Amikor még régen kint
Játszottunk, és nem számított
Hogy ami nem öl meg, az fájni fog