Szál virágok, random séták,
Milyen szép pár, mondták folyton,
Nálunk tényleg nem volt sablon.

És mindig őszintének tűntél,
Én meg később vettem észre,
A poklom ott van pár lépésre.

De ha csak azért is dacból rombolsz
Pedig te se tudod, hogy mit gondolsz
Bármit is hazudsz, az rád szakad.

Téged utolér a sok rossz egyszer,
Minden szavad csak egy gyilkos fegyver,
És te önmagad szerelme vagy.

Melletted nincs élet,
Egy emlék sem véd meg,
Engem tőled végleg
Visszakér a múlt.

Boldogságom jó rád,
De más jelmezben próbáld,
Engem tőled végleg
Visszakér a múlt.
Visszakér a múlt.

Bárki kérdez téged rólam,
Mondod egyből: „ő is jól van”,
Az igazság egy másik szólam.

Mindig őszintén próbáltam,
Arra vártam, holnap hátha
Végre nem támadsz majd hátba.

Neked kulcsot ide másoltattam,
Pedig lélekben már máshol laktam,
Húztuk, és csak jött a keddre kedd.

De a dobozaid vidd el bátran,
Csak a régi énem hagyd itt nálam,
Nem lehet, hogy azt is tönkretedd.

Melletted nincs élet,
Egy emlék sem véd meg,
Engem tőled végleg
Visszakér a múlt.

A boldogságom jó rád,
De más jelmezben próbáld,
Engem tőled végleg
Visszakér a múlt.

Visszakér a múlt.