Itt vagy, veled én

Te meg én, gyere nézd meg

Hogy merre sodor az élet
Éltet ha nem is kéred, gyere, nem nézlek

Belemar fenekedbe
A fekete feneketlen fantáziám
Odaér, elkap csakis ügyesen
A kezem a kezedre talál

Gyere, mondom, hogy ez nem London
Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton
Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel
Nyílnak az ajtók, és az álmod el is rajtolt

Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad
Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár idejár

Még nem értjük a végét
Nem kell, ne nézd a miértjét
Botladozni a bajban gondtalan
Ez az érték nem lehet oktalan

Veled érzek

Én nem nézem a holnapot félkészen
Csak a pillanat van, nem szédít
Összevarr minket, megszépít

 

Mondom, hogy ez nem London
Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton
Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel
Nyílnak az ajtók, és az álmod el is rajtolt

Csak a nap felé nézek igazán
Nem futok utánad
Némán állok egy ház teraszán
Fakulóban a szín, de a nyár idejár