Beleszoktunk, ez már megvan.
Nem kell küzdjünk, az ég csak kék.
Elhittük, mindig ez jön.
Magától lesz mindig szép.

Éjjel elfogyott az a lüktetés,
Amitől eddig elállt a légzés.
Mint egy évszak, vált szívünk. Eddig szállt.
Ne üzenj! Nem vagyunk többé már.

Ez egy utolsó szelfi a liftedből.
Lángok közt a szívben most égsz el.
A tegnap bennem darabokra széttört.
Nincs több hajnal, nem vagy már közel.

Tűzbe hozó ébresztések,
Öltözésünk nincs több már.
Tévedéssé váltunk végleg,
Elmúltunk, mint a legtöbb szám.

Éjjel elfogyott az a lüktetés,
Amitől eddig elállt a légzés.
Mint egy évszak, vált szívünk. Eddig szállt.
Ne üzenj! Nem vagyunk többé már.

Ez egy utolsó szelfi a liftedből.
Lángok közt a szívben most égsz el.
A tegnap bennem darabokra széttört.
Nincs több hajnal, nem vagy már közel.

Egy szezon köddé vált most,
Vár rám az éhes város.
Utánad zaj jön, érzem.
Mindenféle vágy.

 

Ez egy utolsó szelfi a liftedből.
Lángok közt a szívben most égsz el.
A tegnap bennem darabokra széttört.
Nincs több hajnal, nem vagy már közel.