Egyszer fenn, egyszer lenn,

a kettő között jöhet bármi
Esni tudni kell,

de jobban kell tudni felállni
Hullámvasút az élet néha nehéz
Lehet, hogy ma még

itt vagy velünk,

de holnap már Te mész
Van, hogy kicsúszik a föld,

és megindul az ég
Ezért ma megragadok

mindent ami szép
Még egyszer

megölelem anyámat,

hogy érezze
A fia ember lett

és nem a sitten végezte
Még egy puszi

a kis húgomnak, ne félj
A szívemet odaadnám

Neked azért, hogy élj
Elmesélem a faternak, én tudtam
Hogy ő ott lesz mellettem

akkor is mikor elbuktam
Lehet bármit teszek,

soha nem lesz elég
Csak szereplők vagyunk

és nem mi írjuk ezt a mesét
Most még király vagy,

de lehetsz még Te cseléd
Néha siker a reggeli,

de a kudarc az ebéd

Amíg itt vagyunk mindketten
A sorsunk nem lehet véletlen
Semmi nincs könnyen az életben
Egyszer fenn, egyszer lenn

Jó irányba haladok,

de lehet, hogy rossz vonaton
Ez egy hullámvasút,

fel le zakatol gondolatom
Rám nézel és látod

jó a kedvem
De önmagam előtted

csak a viccek mögé rejtem
Kézen fogva

a gátlástalan gátlással
Néha nincs erőm

ha visszavet én átmásszam
Nem vagyok tökéletes,

hogy is lehetnék
Ha megfelelnék mindenkinek

lehet meggebednék
Ki vagyok, nem érdekel,

csak hallgatod a zeném
A színpadon meg rám nézel,

de nem láthatsz belém
Szeretnék úgy élni majd,

hogy ha az élet lehúz
Az emeljen fel az égig,

amikor csak Te bújsz
Úgy élni, mikor minden

sivár lesz és lakatlan
Egy embertelen világban

én mégis ember maradtam
Ha minden véget ér,

és elmegyek azt úgy tegyem
A jövőben úgy maradjak meg,

hogy az dicső múlt legyen

Amíg itt vagyunk mindketten
A sorsunk nem lehet véletlen
Semmi nincs könnyen az életben
Egyszer fenn, egyszer lenn

Melankolikus a csönd,

ami most körbe vesz
Ha túl sokat agyalok

az majd idő előtt tönkre tesz
Hiába szorítom

ökölbe a jelen örömét
Hallom a jövő kopogását,

meg a múlt közönyét
Kifolyik a kezem között

az idő, elengedem
Próbálom megélni a mát

ameddig megmerem
Egy éve volt, ültem

őrlődtem magamban
Féltem, hogy mi vár rám,

ezt miért is kéne tagadjam
Hogy leszek majd jó apja

a saját gyerekemnek
Nem lehetnek kétségeim,

ha egyszer belekezdek
Ma itt van a kislányom

és nem lehet baja már
Bárhova sodor az élet,

apa mindig hazavár
Tartod a lelket bennem

még akkor is ha szorongok
Mert tudom merre tartok,

nem céltalanul bolyongok
Tudom, nem védhetem meg

mindentől az életben
Ha felnő, tudja majd,

hogy szerettem és féltettem

Amíg itt vagyunk mindketten
A sorsunk nem lehet véletlen
Semmi nincs könnyen az életben
Egyszer fenn, egyszer lenn

Nem könnyű néha, de ilyen az élet
Nem jutok el a célomig, ha félek
Túl ködös ez az út, akármerre lépek
Ha kijutok innen, én vissza se nézek

Amíg itt vagyunk mindketten
A sorsunk nem lehet véletlen
Semmi nincs könnyen az életben
Egyszer fenn, egyszer lenn