A boldogságtól szakadjon meg a szívem
Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem
Örömömet törjed ezer szilánkra
Az életem ne boruljon virágba

Elmúlik az éj, és velem ébredsz egyedül
Véget vet a vágynak, ha a lélek menekül
A boldogság még itt van, de már ő is ellenség
A szemeim lehunyom, és látom mi a vég

Magamban sem bízom

Hogy bízhatnám magam rád?
Ha bennem dúl a vihar, azt te hogy vészeled át?
A felhőim mögé nem fúj be a szél
A naptól a fénye már végleg külön él

A boldogságtól szakadjon meg a szívem
Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem
Örömömet törjed ezer szilánkra
Az életem ne boruljon virágba

Mindegy, hogy az érzés bent honnan hova tart
Ugyanaz, ha lángol, vagy ha semmit sem akart
Újabb szerelem jön, nekem újabb vereség
Hiába nézek fel, nem látszik az ég

Magamban sem bízom

Hogy bízhatnám magam rád?
Ha bennem dúl a vihar, azt te hogy vészeled át?
A felhőim mögé nem fúj be a szél
A Naptól a fénye már végleg külön él

A boldogságtól szakadjon meg a szívem
Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem
Örömömet törjed ezer szilánkra
Az életem ne boruljon virágba

Magamban sem bízom

Hogy bízhatnám magam rád?
Ha bennem dúl a vihar, azt te hogy vészeled át?
A felhőim mögé nem fúj be a szél
A Naptól a fénye már végleg külön él

A boldogságtól szakadjon meg a szívem
Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem
Örömömet törjed ezer szilánkra
Az életem ne boruljon virágba

A boldogságtól szakadjon meg a szívem
Hozzád érek, átváltoztatsz egészen
Ezt a percet belélegzem, hiába
Az életem ne boruljon virágba