Vajon van-e még csillag az égen
Az éjben, mi ránk tekint?
Amint egy gyermek játszik egy játszótéren
Egy felnőtt rálegyint
Csak egy kicsit gyere odébb
Csak egy kicsikét legyél még…
Csak egy kicsit olyan, mint a felnőttek
Mert az rendre szép

Ha álmod tarka, szürkén néznek
Csak bólogatnak rád
Pedig a rajtra készen éned

Egy kis biztatásra várt
És a földről mind feláll
Akiben tombol még az ár
Élni készül, elsodor mindent
Nincs többé határ!

Úgy felnőttünk…
Úgy alakult…

Ha csak a boldog időket nézem
Ugye milyen rendületlen szép?
Ahogy előrevisz a léptem
S nem hátrál, odakint
Látom az arcod, a régi álmok
Ahogy feltörnek megint
Mi vagyunk saját tükreink!

Visszanézek, eltelt pár év
Jó és rossz talán…
Mit másként tettünk volna, az már
Nincs többé, csupán
Elengedni kell, mi elmúlt
Mint lombjait a fák
Engedik, mert újra jön még
Tavasz a tél után

Úgy felnőttünk…
Úgy alakult…

Ha csak a boldog időket nézem
Ugye milyen rendületlen szép?
Ahogy előrevisz a léptem
S nem hátrál, odakint
Látom az arcod, a régi álmok
Ahogy feltörnek megint
Mi vagyunk saját tükreink!

Az volt a szép boldog idő
Se bor, se pénz, csak én meg ő
Az volt a szép boldog idő
Boldog idő, boldog idő!