A Mötley Crüe amerikai hard rock, heavy metal zenekart 1981-ben Nikki Sixx basszusgitáros és Tommy Lee dobos alapította, majd valamivel később csatlakozott hozzájuk Mick Mars gitáros és Vince Neil énekes. A banda neve a gitáros találmánya, ami eredetileg Motley Looking Crew (Zűrösnek Látszó Banda) lett volna, azonban némi véletlen és szándékos torzítás nyomán a jelenlegi verziónál lyukadtak ki. A pontoknak, vagyis az úgynevezett heavy metal umlautoknak nincs szerepük a kiejtésben, az együttes indoklása szerint pusztán vagányabb külsőt hivatottak kölcsönözni a szónak.

 

Több mint négy évtizedes pályafutásuk során többet szerepeltek a bulvársajtóban, mint a zenei tematikájú szaklapokban, és a heavy metal zenekarok közül az elsők között aknázták ki az MTV-ben rejlő marketing lehetőségeket. Megjelenésük az újszerűség erejével hatott, extravagáns, színes rongyokból varrt öltözékük, magassarkú csizmáik és erős sminkjük a 80-as évek egyik sokat másolt zenekarává tette őket. Gyorsan elterjedt a nevük a Los Angeles-i klubvilágban, majd magánkiadásban megjelentették első albumukat a Too Fast For Love-ot. A terjedő Mötley Crüe-jelenség láttán az Elektra Records szerződtette a zenekart, majd a neves producerrel Roy Thomas Bakerrel újrakevertette és újra piacra dobta az anyagot. Az 1983-ban kiadott második albumuk a Shout At The Devil hozta meg számukra az áttörést, majd a KISS és Ozzy Osbourne társaságában turnéztak. A harmadik Theatre Of Pain elfordult az első két album heavy metal stílusától a könnyedebb glam metal felé, és a kritikusok körében már nem lett olyan népszerű, mint elődjei. Kereskedelmileg viszont továbbra is sikeres lett, amelyet fokozott az 1987-es Girls Girls Girls, miután a Billboard 200 lista 2. helyére került (Whitney Houston Whitney című albumát nem tudta leszorítani az első helyről).

 

Az együttes szupersztár pozícióját komolyan veszélyeztette fékevesztett életmódjuk, ezért több tragikus eset után eldöntötték, hogy bevonulnak a rehabra. Ezt követően jelentősen visszavettek az önpusztító életmódból, és már így készítették el életművük legjobb albumát, az 1989-es Dr. Feelgoodot. Az album nemcsak kritikailag volt hatalmas siker, de Amerikában 6x-os platinalemez lett, valamint az 1. helyre került a Billboard 200 listáján. Az album Grammy-díjat nyert a legjobb heavy metal album kategóriában, míg a Rolling Stone magazin olvasói megszavazták a zenekart a legnépszerűbb heavy metal együttesnek.

 

Az 1990-es évekre a grunge, majd az alternatív rock térhódítása révén megváltozott a zenei közízlés, és a Mötley Crüe is idejétmúltnak számított. Felbomlott a klasszikus felállás, miután Neil bejelentette kiválását. Helyére John Corabi került, akivel az 1994-ben kiadott Mötley Crüe album hatalmas bukás lett. Neil vissza is tért 1997-ben, és kiadták a Generation Swine, majd 2000-ben a New Tattoo albumokat. Ez utóbbin már nem Tommy Lee dobolt, de pár év múlva visszatért az együttesbe. Hosszabb kihagyás után 2005-ben tért vissza az eredeti négyes, és nagy sikerű turnéra indultak, amelyre elővételben elkeltek a jegyek. 2008-ban kiadták a hangzatos című Saints Of Los Angeles című visszatérő albumukat, ami a 4. helyre került az amerikai albumlistán. 2014-ben szerződésben rögzítették, hogy egy utolsó nagy búcsúturnéval befejezik pályafutásukat. A Mötley Crüe Final Tour 158 fellépése 86 millió dollárt eredményezett, utolsó koncertjüket pedig Los Angelesben adták 2015 szilveszterén.

 

A VH1 zenecsatorna A hard rock 100 legnagyobb előadója listáján a 29. helyre sorolta az együttest, míg az MTV The Greatest Metal Bands of All Time listáján a 10.-ek lettek. Az együttes hullámvasút-utazás szerű pályafutását több nagysikerű könyv, illetve legutóbb egy 2019 márciusában bemutatott mozifilm (The Dirt) örökítette meg. Ennek apropójából négy új dalt is felvettek, bár Neil hozzátette, hogy turnék továbbra sem várhatóak. 2019 végén mégis bejelentették, hogy a következő évben újra turnéra indul a zenekar. A Mötley Crüe a világszerte több mint 100 millió eladott albumával a rocktörténet egyik legkelendőbb bandájává vált.