Eric Patrick Clapton (Ripley, Surrey megye, Egyesült Királyság, 1945. március 30. –) a Brit Birodalom Rendje (CBE) kitüntetés tulajdonosa, becenevén „Slowhand” („Lassúkezű”), Grammy-díjnyertes brit gitáros, énekes és zeneszerző.

 

Clapton első - még akusztikus - hangszerét 13 éves korában kapta. 1962-ben 17 évesen vásárolta első elektromos gitárját. Első együttesét, a Roostert 1963 elején alapította. Következő állomása, a sikerek elindítója a Yardbirds. De itt sem töltött el hosszú időt; 65-ben távozik és John Mayall Bluesbreakers-ébe ment, hogy a mestertől tanulva technikáját tovább csiszolja, tökéletesítse. Ebben az állandóan változó felállású kísérőzenekarban sem maradt sokáig. Úgy érezte többre képes, nem ez az igazi helye. 1966-os távozása után egy supergroup, a Cream oszlopos tagja lett. A Cream igazán nagy sikereket hozott számára. Ez idő tájt már egyre több olyan házfal volt Angliában, amelyet a "Clapton is God" felirat díszített a közrendfenntartók nem kis bosszúságára - akik nyilván nem rockrajongók. Ám az isteni gitáros ebben a formációban sem töltött el túl hosszú időt, hiszen a Cream 1968-ban feloszlott. Ezután ismét egy supergroup következett, a rövid életű de annál fontosabb Blind Faith. Ez a banda mindössze egy albumot jelentetett meg, és egy 24 állomásból álló amerikai turné után - szinte már szabályszerűen - ez is felbomlott. Clapton nyilatkozata szerint eleinte mindig és mindnyájan élvezték a nagy emberek összjátékát, együttműködését, de hamar rá is untak egymásra. Túlhajszolták őket a pénzéhes menedzsment tagjai. Ennek ellenére minden olyan lemez, amelynek számaiban Eric Clapton valaha is játszott, a remekművek közé tartozik. A kor igényéhez, szokásához híven valamennyi együttes lemezeit hosszú instrumentális szólók tarkították. Ezek közül is kiemelkedtek Clapton érzelemtől áthatott, gondosan megszerkesztett szólói.

 

Derek, - mert barátai így is hívták a gitárost, - a hetvenes éveket egy újabb, de szintén rövid életű formációban kezdte, a Derek And The Dominos-ban. 1971-ben Delaney and Bonnie az éppen időszerű együttes, ahol Clapton pengetett. Időközben rövid ideig besegített John Lenonnak a Plastic Ono Bandbe. A sok vendégszereplés között önálló munkára is volt ideje. Ilyen körülmények között készült el egyik leghíresebb száma - a Layla. Ezt a számot George Harrison feleségének írta hódolata jeléül. Később, hogy, hogysem éppen ő lett a felesége. Ilyen előzmények után egész egyszerűnek látszott valamilyen kapcsolatba kerülni az ex-Beatlesekkel - csupán úgy kellett gitározni, énekelni, mint Eric Clapton. 1971. augusztus elsején New Yorkban a Madison Square Gardenben rendezték a Bangla Desh megsegítésére szervezett koncertet, ahol számos kiválóság, köztük Clapton is fellépett. Az érdekesség az, hogy a koncertet épp George Harrison szervezte.

 

A nagy sikerű zenésznek számtalan magánéleti problémával kellett szembenéznie: ezek közül legveszélyesebb a komoly kábítószerezés. A sztár emberi nagyságát mutatja, hogy 71-73 között egy akupunktúrás kábítószer elvonókúrán vett részt, visszavonulva a nyilvánosságtól. Újra visszatérve a munkához még mindig sok hírességgel zenélt együtt, de lényegében csak szólókarrierjét folytatta. Első önálló fellépését 1973. január 13-án a Rainbow Theatreben tartotta. A következő évben kísérőzenekart szervezett maga köré. A folyamatos munka, szereplés közben a régi együtteseivel közösen lépett fel olyan emlékkoncerteken, mint például a Yardbirds napok. A hetvenes évek végén ő is ott volt a Band búcsúkoncertjén és szerepelt a Last Waltz című filmben. A 80-as években hol többet, hol kevesebbet dolgozott és gyakran lépett fel a Dire Straits-szel közösen, egymást kísérve. A magánéletben szomorú sorsú zenész életének jelentős részét a lelkivilágát oly hűen tükröző blues alapú rocknak szentelte. 1993-ban Unplugged című lemezéért több Grammy-díjat kapott.

 

A szerencsétlenségek életének állandó kísérői voltak. Repülőszerencsétlenségben meghalt gyerekkori barátja, a remek bluesgitáros Stevie Ray Vaughan, ennél is súlyosabb fia, Conor halála, aki kizuhant egy New Yorki toronyház ablakából. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért tovább zenél és munkája nyomán nagyszerű produkciók születnek. 2005-ben megjelent albuma a Back Home egyértelmüvé teszi, hogy a tizenhétszeres Grammy díjas Clapton végleg hazatért a modern klasszikusok közé. 2008-ban óriási koncertet adott New Yorkban, ahol együtt lépett fel egy másik élő legendával Steve Winwood-dal, és 2009-ben a koncert anyagával közösen turnéztak. 2010-ben jelent meg a Clapton című lemeze melyet a kritikusok az utóbbi évtizedek egyik legjobb lemezének tartanak.

Eric Clapton a rock and roll háromszoros halhatatalanja: a szólókarrierjén kívül kiérdemelte ezt a Yardbirds együttessel és a Creammel. 18 Gramy-díj nyertese, életműdíjat is kapott. Második helyen szerepelt a Rolling Stone magazin minden idők 100 legjobb gitárosa listáján. Saját drogos múltjára emlékezve több alkalommal tartott kitűnő gitárfesztivált a hangszer legjobbjaival, köztük Buddy Guyjal, Jeff Beckkel, Susan Tedeschivel és Derek Taylorral, B. B Kinggel, Johnny Winterrel és másokkal, Crossroads címmel.