Ha érzékeny a fül,
hallod, hogy hegedül,
a hamisságban jártas

férfi.

Ha érzékeny a száj,
érzed, hogy félrejár,
de nem törődsz a fájdalommal
bébi.

Ha érzékeny a test,
az egészen úgy fest,
hogy ez az éjjel ma is csak
a miénk.

Ha érzékeny az agy,
akkor engedd el magad,
és akard, hogy én legyek
a tiéd.

Legalább,
nem vagy egyedül,
előled menekül,
ha megint felad egy másért.

És fogja a kezed,
te meg el nem engeded,
amíg minden madár

párra nem talál.

Ha érzékeny az orr,
az úgyis kiszagol,
minden öblítőt és parfümöt
felismer.

Ha érzékeny a szív,
és mindig eltaszít,
tudod, hogy neked éppenséggel
ez kell.

Ha érzékeny a szem,
lehet, hogy elhiszem,
amit mutatsz nekem a felszínen
ma is.

Ha érzékeny a bőr,
az az életedre tör,
mert az érintésem sosem lehet
hamis.

Legalább,
nem vagy egyedül,
előled menekül,
ha megint felad egy másért.

És fogja a kezed,
te meg el nem engeded,
amíg minden madár

párra nem talál.

Jajj csak ne lennék ennyire függő,

csak ne lennék annyira gyáva,
hogy bebújtatom a lelkem

mindenféle cifra ruhába.

 

De én teljesen függő vagyok,

és olyan rohadtul gyáva,
hogy előtted meztelenül állok,

de úgy látszik minden hiába.

És ha végre egy kicsikét én is,
jobban bátrabb lennék,
én megmondanám neked egyszer,
hogy ez a ruha piros és nem kék.

Legalább,
nem vagy egyedül,
előled menekül,
ha megint felad egy másért.

És fogja a kezed,
te meg el nem engeded,
amíg minden madár

párra nem talál.

Nem vagy egyedül,
előled menekül,
ha megint felad egy másért.

És fogja a kezed,
és te már elengedheted,
mert már minden madár párjára talált!