Mennek a napok
Vagyok, aki vagyok
Nem kaptunk egyforma lapot
Mindenki álmodhat nagyot

Azt mondják, nem sikerül - dehogynem
A végén pedig kiderül - irigyek
Aki nem bírja, elmenekül - igen, el
Nem az a helyes út, amelyik rövidebb

Én feladtam volna, mert ott voltam lent
De belül egy hang mégis azt mondta, menj
Senki nem segített, ez az út meredek
Csak az érti meg ezt, aki már veszített

Tudom, nem marad semmi, ha eljön a nap
És a mi fajtánk mindig kevesebbet kap
Lehet gazdag vagy szegény

Ugyanolyan vagy, ugyanolyan vagy

Tudom, neked sincs segítő kéz
Egyedül vagy, hogyha nagyon nehéz

Uram, adj még egy percet a múltba
És soha többé nem fogok gondolni rá
Hogy mennyiszer próbáltam újra meg újra

Uram, hányszor kell, hogy még elbukjak?
Ha legyőztek a gondok, és nincsen tovább
Én akkor is fel fogok állni majd újra meg újra

Tudom, sok volt a rossz, és kevés a jó
A napsütés után leszakadt a hó
Nincs segítő kéz, bármerre is mész
Már régóta érzed, az élet nehéz

Mikor leszakad az ég, elsötétül a kép
De érzed, hogy nem eshetsz össze ma még
Az nem számít már, hogy mi történt rég
És bármit is hozhat az élet eléd

A harcosok élik túl csak egyedül
Hogy ki lesz a győztes, az majd kiderül
A szíved csak húz a célod felé
Ha megbotlottál, akkor sincs semmi vész

Az oroszlán büszke, és nem adja fel
Nem szelídítheti senki se meg
Az ég beleremeg úgy, hogy mindenki hallja
Fenn leszel egyszer majd ott a magasba

Tudom, neked sincs segítő kéz
Egyedül vagy, hogyha nagyon nehéz

Uram, adj még egy percet a múltba
És soha többé nem fogok gondolni rá
Hogy mennyiszer próbáltam újra meg újra

Uram, hányszor kell, hogy még elbukjak?
Ha legyőztek a gondok, és nincsen tovább
Én akkor is fel fogok állni majd újra meg újra