Négy fal közt olykor elmerengsz
Egy elfelejtett szép történeten
Padok, kávézók, utcák
És a felhőtlenül vele átélt éjszakák!

Hajnalban mikor éberen
Emlékek közt meg-megállsz a képeken
Van olyan köztük, ami fontosabb
Tudod, úgy éltél jól, mikor megszámoltál sokat!

Hogy megszépül a múlt, így hogy eltelt ennyi év
Még mosolyogsz is rajta, pedig akkor nem volt miért!
Most érted meg tényleg, hogy úgy volt minden jó
De az idő sajnos vissza nem, vissza nem fordítható

Tudom, én is voltam így, átéltem ezt:
Feltettem a régi jó lemezt
Így teltek lassan órák, hetek, hónapok, évek

Nem jutottam közben sehová!

Hogy megszépül a múlt, így hogy eltelt ennyi év
Még mosolyogsz is rajta, pedig akkor nem volt miért
Most érted meg tényleg, hogy úgy volt minden jó
De az idő sajnos vissza nem, vissza nem fordítható

Régi társak, emberek, színesebbé tették az életet

Mindig ott voltak ők, de mára köztük rengeteg

Máshol jár, és ír másik jövőt
Te is indulj már el, tudod vár egy új hely, ne félj!

Úgyis megszépül a múlt, így hogy eltelt ennyi év
Még mosolyogsz is rajta, amin akkor nem volt miért
Most úgy érzed tényleg, hogy úgy volt minden jó
De az idő sajnos vissza nem, vissza nem fordítható