Olyan gyönyörű, olyan titoktalan
olyan jó elvegyülni benne
A bőrének olyan illata van
mintha egy szalmakazalból jönne-menne

Olyan bonyolult, olyan hiánytalan
olyan, hogy megfejteni sem kell
Ha hozzányúlsz, olyan óvatosan
ahogy a sötétséghez ér a másnap reggel

A Nap, a Nap, a Nap, ahogy felkel
a madárfütty, ahogy szólni kezd
Te is tudod, hogy van ez
élsz a mának, aztán másnap lesz

Cukortükör, nevess magadra
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Gyenge vagy, mert kifogott rajtad
a fekete erőleves

Olyan szomorú, olyan bizonytalan vagy
jobban fáj neked, mint nekem
Mindenféle könnyek gyűlnek a szemedbe
csak azt ne mondd, hogy ez már történelem

Cukortükör, nevess magadra
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Gyenge vagy, mert kifogott rajtad
a fekete erőleves

Annyira hideg, hideg az időd
a szerelem sötét jégverem lett
A magad kárán, az életed árán
tanulod: a türelem rozsdát teremhet

Cukortükör, nevess magadra
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Gyenge vagy, mert kifogott rajtad
a fekete erőleves

Cukortükör, ma reggel
csak egy varjú énekel

Kár, kár!