Dalszöveg
Regisztrálok
BELÉPÉS
E-mail cím
Jelszó

Elfelejtett jelszó

Szerkesztés

Ugyanígy

Zenei stílus: Hip-Hop Kiadás éve: 2016
Előadó: Children of Distance

Zeneszerző: Somogyi Péter
Dalszövegíró: Ács Róbert, Nyári Roland, Somogyi Péter
Olyan tudatlan voltam,
bűn a szememben
De anyám, nézz csak rám,
mára mivé lettem.
Tudod, az irigyek szava
még mindig fülemben cseng
„Háhá, a kis Somi
úgysem viszi majd semmire sem”
Megfáradt arcom
a kezembe temetem,
Ha a tetteid nem jegyzik,
akkor a nevedet sem
Megtanultam,
hogy nem létezik a lehetetlen,
Neveltek eleget,
de én maradtam neveletlen.
Hazudtam eleget,
bántottam, aki szeretett,
De ígérem,
hogy már soha többé
nem játszok szerepet.
Bevallom,
mindig többet mondtam annál,
mint amennyit tudtam,
De mára többet értem el,
mint amit hazudtam.

Ha megváltoznék, nem lenne
semmi a régi többé már.
Ha feladnám is,
Te úgysem jönnél rá.

Nem bánok semmit sem,
hogyha újra kezdhetném,
Ugyanígy elkövetnék mindent,
újra meg újra megtenném.
Engem nem érdekel már semmi,
úgysem bírom ki még egyszer,
Nem rémít meg a halál se többé,
szaladni vágyom, csak engedj el.

Ha éjszaka az altatóm
nem a könnyek cseppenése,
Ha a nagypofájú gyerekeknek
nincs egy kedvtelése.
Ha a suliban nem néznek ki,
a lelkemben nem ül harag,
Ha anyunál és apunál
a házasság együtt marad.
Ha nem találnak rám,
mikor elszöktem négy évesen,
Ha nem bukom el felvételin
a főzős kérdéseken.
Ha lett volna önbizalmam,
ahogy bárki másnak,
Ha négy fal helyett
barátnő lett volna lelki társnak.
Ha úgy alakult volna
talán rappelni is tudnék,
Ha úgy alakult volna,
de nem alakult úgy még.
Ha úgy alakult volna minden,
ahogy álmaimban,
Akkor ez a srác lehet
nem is állna itt ma.

Ha megváltoznék, nem lenne
semmi a régi többé már,
Ha feladnám is,
Te úgysem jönnél rá.

Nem bánok semmit sem,
hogyha újra kezdhetném,
Ugyanígy elkövetnék mindent,
újra meg újra megtenném.
Engem nem érdekel már semmi,
úgysem bírom ki még egyszer,
Nem rémít meg a halál se többé,
szaladni vágyom, csak engedj el.

Nem adhatom fel a célom,
ha mégis bármi fájna,
Maradok, mert nem vezet
az utam más irányba.
A koszos valóság
nem ébred fel az altatásból,
Nincs lelked,
a jövőd már rég alvajáró.
Hol az utad,
miért nem kérdezed meg tőle?
Nem kapcsolhatom magam
már lélegeztetőre.
Az élet beszív, kifúj a lemondás,
A mai napig nem látom
mi lesz majd a megoldás.
Vártam egész életemben
új napra meg új évre,
Megragadtam az esélyt,
a hitem ezt is túlélte.
Ma ugyanígy csinálnám,
és amíg mások alszanak,
A vágyaimat követem,
az álmok bentről hajtanak.

Ha megváltoznék, nem lenne
semmi a régi többé már,
Ha feladnám is,
Te úgysem jönnél rá.

Nem bánok semmit sem,
hogyha újra kezdhetném,
Ugyanígy elkövetnék mindent,
újra meg újra megtenném.
Engem nem érdekel már semmi,
úgysem bírom ki még egyszer,
Nem rémít meg a halál se többé,
szaladni vágyom, csak engedj el.

Képgaléria

Albumok

Dalszövegek

  • 1
  • 2
  • 3
  • Oldalak száma: 3